A zöldségek elképesztően titokzatosak. Ha egymás mellé rakunk egy nagyüzemi és egy háztáji paradicsomot, úgy tűnhet, nagyjából ugyanolyanok: pirosak, édesek, kerekek – de valójában belül nagyon is mások! A napérlelte, puha, illatos házi paradicsom már a génjeiben is eltér a boltitól. A nagyüzemi termelési technológia pedig szinte garantálja, hogy a növényről leszedett termés csökkent élvezeti és tápértékű lesz, és mindemellett a környezeti lábnyoma is óriási.

A Zöldségszerelem termelői interjúk és tudományos cikkek százai, valamint személyes termelési tapasztalatok alapján mutatja be, hogyan és miért lesz egy-egy zöldségünk értékesebb, ha otthoni vagy kistermelésből származik, mint ha nagyüzemben állítják elő.

Milyen tápanyagtartalmú az a zöldség, amit a boltban találunk? Honnan jön? Mekkora a vegyszerszennyezettség kockázata? Mennyi energiát igényelt az előállítása? Pontosan miért is állítják a szakemberek, hogy fogyasszunk sok zöldséget? És mennyi a sok?

Ezeket a kérdéseket saját egészségünk és életminőségünk érdekében is érdemes feltenni, de ennél többről van szó: a világ szén-dioxid-lábnyomának körülbelül egyharmada kapcsolódik a táplálkozásunkhoz, így az étkezésünkkel a világunk sorsát is alakítjuk. A változtatást otthon is elkezdhetjük. Első lépésként elég, ha igazi ínyenccé válunk, időt és energiát fordítunk táplálkozásunkra, és szezonálisan étkezünk.

Dóra Melinda Tünde újságíró, vállalkozó, botcsinálta biokertész, a Kertkaland című, népszerű kertészkönyv szerzője. Kíváncsi Kert néven futó kertészetében prémium zöldségeket és különlegességeket állított elő Michelin-csillagos éttermek részére. Ma automatizált mini háztájijában termeli családjának az élelmiszert, és hasonló kerteket tervez a részleges önellátás iránt nyitott családok, közösségek számára.